Szagos rókagomba

Más nevei: Fénylő rókagomba, sárgatönkű rókagomba
Étkezési érték: ehető és ízletes, de szórványos megjelenése miatt nincs nagyobb jelentősége.

Jellemzők:

Kalap: 3-7 cm széles, először benyomott, majd tölcsér alakú lesz, széle hullámos és fodros, a tönk felett erősen bemélyedt. Felszíne benőtten szálas vagy kissé pikkelyes, de idővel csupasszá válik. Vékonyhúsú, száraz, színe matt, okker- vagy sötétbarna.
Termőréteg: a kalap alsó része kezdetben csaknem sima. Később sekély, keresztkötésekkel ellátott, hosszan lefutó erek vagy ráncok borítják, amelyek idősen fehéren hamvasak lesznek.
Tönk: 3-9 cm hosszú és 0,5-1,2 cm vastag, lefelé kiszélesedő és az alján elkeskenyedő, máskor szabálytalanul hengeres, de gyakrabban összenyomott, belseje üreges. Színe arany- vagy narancssárga.
Hús: a termőtest húsa vékony, puha, szálas és fehéres. Finom ízű és erős, édeskés, mirabellára emlékeztető illatú. Idős korban azonban nincs kellemes szaga.


Előfordulás: augusztustól november elejéig fenyőerdőkben, főként lucosokban fordul elő, de bükk alatt is terem. Domb- és hegyvidéken, savanyú talajon növő faj. Helyenként nem ritka.

Szagos rókagomba
Szagos rókagomba

Forrás: Wikikönyvek (https://hu.wikibooks.org/)
Kategória: Gombák | A közvetlen link.