Természetvédelem

A természetvédelméről az 1996. évi LIII. törvény rendelkezik

A törvény célja:

  • A természeti értékek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése;
  • A természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése.

Tájvédelem

A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.  (1996. évi LIII. tv6. § (1) )

Zempléni Tájvédelmi Körzet

Részei:

  • Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel különleges madárvédelmi Natura 2000 terület (HUBN10007),
  • Központi-Zempléni-hegység (HUBN20084),
  • Északi-Zempléni-hegység (HUBN20085),
  • Regéci Vár-hegy (HUBN20088),
  • Füzéri Pál-hegy (HUBN20089),
  • Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN20090),
  • Telkibánya Király-hegy (HUBN20092),
  • Bózsva Temető-alja (HUBN20093),
  • Bózsva-patak (HUAN21007), kiemelet jelentőségű természetmegőrzési Natura 2000 területek

  • Védettségi szint: országos jelentőségű, egyedi
  • Terület kiterjedése: 27 783 hektár
  • Ebből fokozottan védett: 5 595 hektár
  • Tengerszint feletti magassága: min.: 200 m, max: 893 m 
  • 1984 óta hatályos a védettség

A ZTK települések: Boldogkőváralja, Arka, Fony, Mogyoróska, Regéc, Háromhuta, Nagyhuta, Kishuta, Komlóska, Makkoshotyka, Göncruszka, Gönc, Telkibánya, Bózsva, Nyíri, Füzér, Pusztafalu, Hollóháza.

A ZTK hazánk egyik legérintetlenebb, legkevésbé átalakított összefüggő nagy térsége, amelyben igen nagy számban találhatók természeti értékek. A teljes területen kiemelkedően magas a kultúrtörténeti emlékek száma. A ZTK területének 85 százalékát, borítja erdő.

A tájvédelmi körzet hegyeit túlnyomórészt lomberdők borítják: tölgyesek, gyertyános-tölgyesek és bükkösök, a völgyekben futó patakokat égeresek kísérik. Érdekes színfoltként néhol nyíresek, sziklaerdők találhatóak. A hegység lágyszárú növényzete rendkívül változatos, sok a közeli Kárpátokkal közös, magashegyvidéki flóraelem. A különböző védett ritkaságokat felvonultató élőhelyek közül kiemelkednek, az orchideákban gazdag hegyi kaszálórétek, a jó vízellátású, tocsogós lápok, a színpompás szilikát sziklagyepek és a savanyú talajú, korpafüves, áfonyás bükkösök, nyíresek. A ZTK állatvilága rendkívül változatos.

Jelentős nagyvadállománnyal rendelkezik, a kárpáti gímszarvas trófeái messze földön híresek, de megtalálható itt a védett hazai emlősök legtöbb faja is. Madárvilágára jellemző a hegyvidéki fajok jelenléte. Ilyen például a fekete gólya, a nappali ragadozó madaraink, összes hazai bagolyfajunk, vagy a ritka földön fészkelő fajdunk, a császármadár, előfordul a keresztes vipera. Visszatelepült a szürkefarkas. Legnagyobb számban a rovarok és egyéb gerinctelenek képviseltetik magukat. Számtalan olyan faj találta meg itt életfeltételeit, amely az országban máshol nem fordul elő, tovább növelve ezzel a hegység élővilágának gazdagságát és értékét.

A tájvédelmi körzethez a hegyvidék természeti adottságai mellett hozzá tartozik az ott élő lakosság hagyományos gazdálkodási tevékenysége, kulturális és történelmi múltjának emlékei is, mint pl. Füzér, Regéc, Boldogkő vára.

Ökoturizmus

Az ökoturizmus fő elemei a természeti és a kulturális erőforrások, valamint az attrakciók védelme, megőrzése és bemutatása. 

Az ökoturizmus legfontosabb lényegi tényezője a fenntartható fejlődés, ami nem más, mint a rendelkezésünkre álló erőforrások oly mértékben és módon való használata, hogy az az elkövetkező generációk számára is rendelkezésre álljon ilyen mértékben és minőségben, mint ahogy azt most használjuk.   

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) értelmezése szerint:

„Az ökoturizmus” a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz való juttatásával.

Felelős turista (ökoturista)

  • Előzetesen kutat, tájékozódik, felderít a célterület kapcsán.
  • Fényképeket „lő”, és maximum csak lábnyomot hagyd maga után, és nem szemetet!
  • Helyben költi el a pénzét.
  • Takarékoskodik a készletekkel!
  • Sétál, amikor csak teheti!
  • A kijelölt a turistaúton marad.
  • Tanul a helyi kultúráról!
  • A lehető legkevésbé szennyező közlekedési eszközt használja.
  • Helyben termelt élelmiszert fogyaszt, helyi éttermekben, büfékben étkezik.
  • Igyekszik megismerni a helybéli embereket.

Tilalmak – szabályok

Forrás:

- 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 
- Területrendezési, tájrendezési tervek  (Arcanum Kézikönyvtár)
- Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság honlapja: www.anp.hu
- Állami természetvédelem hivatalos honlapja: www.termeszetvedelem.hu
- Magyar Nemzeti Parkok honlapja: www.magyarnemzetiparkok.hu