Településünk közúton és vasúton is jól megközelíthető. Az M 30 autópályától, légvonalban 9 km –re fekszik Fony. A novajidrányi vasútállomásról buszcsatlakozással, vagy akár kerékpárral is elérhető településünk. Távolabbi országokból (pl . Írország, Egyesült Királyság, Spanyolország, Norvégia, stb.) érkezők a Kassai repülőtérről is könnyen eljuthatnak településünkre a Hernád Intercity nemzetközi vonattal, Novajidrányi vagy Hidasnémeti buszcsatlakozás révén.
Az idelátogató vendégek szempontjából a közlekedésnek két vetülete fontos; egyszer a lakhelyéről történő ideutazás, másodszor a helyi – térségen belüli helyváltoztatás. Ezért a közlekedési információkat részletesebben szemléltetjük.
Megközelítés közúton
M 3 -as – M 30 -as autópályán Garadna – Novajidrány lehajtással, Budapesttől 238 km, útidő 2 óra 20 perc, a 3-as főúton történő megközelítéssel 3 óra 30 perc. A Hernád folyón Encsi lehajtással Gibártnál, valamint Garadnai lehajtással Novajidránynál lehetséges átkelni.
Településünkre közúton három irányból lehetséges behajtani.
- Vilmányon keresztül a 3 főútról (M 30) érkezők, Novajidrány vagy Hidasnémeti felől
- Korláton keresztül, Szerencs – Abaújszántó felől
- Regécen keresztül, Tolcsva – Vámosújfalu – Sárospatak felől
Az M30-ason illetve a 3-as főúton érkezők, Hernád folyón való átkelése Encsnél vagy Novajidránynál lehetséges, mindkét megközelítés hasonló minőségű bekötő utakon történik, ezek az utak jól járhatóak, de érdemes figyelmi egy-egy kisebb kátyúra.
Szerencs felől Fonyig tartó autósutat a maga 32 kilométerével mintegy 30 perc alatt lehetséges megtenni, az út minősége elfogadhatóan jó állapotú. Az útszakasz teljes felújítása folyamatban, 60%-a már elkészült.
Regécen keresztül, Tolcsva – Vámosújfalu – Sárospatak felől érkezők ne számítsanak jó minőségű útburkolatra, a hegyvidéki körülmények (esők, vízátfolyások, fagy) hamar kikezdik az útburkolatot. Aki itt közlekedik legyen figyelmes, és ne siessen, ezen a vadregényes éles kanyarokkal tagolt hegyi úton.
A Fony és Vilmány közötti útszakaszt felújították, a jó minőségű útburkolat gázadásra csábít, de vigyázni kell mert az északi oldalszél okozhat meglepetést. Maga az úttest valamivel keskenyebb a kívánatosnál, két személyautó biztonságosan elfér egymás mellett. Azok, akik bizonytalanabbak az oldaltávolság – autószélesség megítélésében, közlekedjenek lassabban.
Buszjáratok
A Volánbuszok, vonat menetrenddel való összehangolása további fejlesztésre szorul, mivel néhány IC vonathoz nincs közvetlen buszcsatlakozás. Viszont jelentősen bővült azon buszjáratok száma, melyekkel településünk elérhető.
Vasút
Budapest – Hidasnémeti vonalon mintegy 2 óránként közlekedik a Hernád IC, menetideje Novajidrányig 2 óra 40 perc, Hidasnémetiig 2 óra 48 perc. Más intercity vonatokról Miskolcon kell átszállni, a Hidasnémetibe induló személyvonatokra
Szerencsről napi 8 alkalommal indul vonat Abaújszántóra, ahonnan buszcsatlakozással lehet megközelíteni településünket. Figyelem ezek a buszok nem közvetlen járatok, Vizsoly iskola, vagy Korláti elágazás megállóknál át kell szállni a 3821 -es Fony – Regéc buszjáratra.
Szerencs – Hidasnémeti vonal (98) alap menetrendi közlekedése csak a koránkelőknek kedvez, nagyobb távolságból érkező utasoknak nem felel meg. A Szerencs–Abaújszántó közötti szakaszon kétórás ütemes menetrend van, az Abaújszántó–Hidasnémeti közötti szakaszon 3 pár vonat közlekedik. A vonal mindkét végén csatlakozás van további vonatokhoz, autóbuszokhoz.
Fony vasúti megállóhelytől 4 km-es sétával 45 – 50 perc alatt érhető el Fony központja.
Vonat – kerékpár kombó közlekedési alternatíva
Erre két könnyebb lehetőség kínálkozik jelen pillanatban
Első lehetőség; a Novajidrány vasútállomástól kerékpárral Fony központba, távolság 11, 4 km menetidő kényelmesen. 50 perc. Novajidrány Budapestről könnyen elérhető, jellemzően 2 óránként közvetlen kocsikkal közlekedik a Hernád IC amelynek a menetideje 2.40 perc.
Második lehetőség; Szerencs – Hidasnémeti (98) vonalon, Fony megállóhelytől kerékpárral Fony központjába 4 km, enyhén nehéz dombos-völgyes, kiváló minőségű közúton.
A turisztikai szezonban kívánatos volna ha a MÁV Szerencs – Hidasnémeti vonalon átszállás nélkül biztosítaná a megnövelt kerékpárszállító kapacitást, kerékpárkocsi hozzácsatolásával. Ily módon a vonatok alkalmassá válnának komplett kerékpáros turistacsoportok (20 – 30 fő) kiszolgálására is. Ez az elképzelés jól illeszthető a Kerékpáros Turizmus Fejlesztési Stratégiájához.
A harmadik lehetőség a hegyi – túra kerékpározás szerelmeseinek lehet egy bemelegítő kihívás: Budapestről indulva a Hernád – Zemplén IC -vel, (a Zempléni – Sátoraljaújhelyi, kékszínű kocsik) Olaszliszka – Tolcsva vasútállomásig, majd innen a 3716-os közúton (Vámosújfalu – Vilmány) kanyargós hegyi – erdei szakaszán érhetjük el Fonyt.
Rekviem „Piroskáért”
Az 1909-ben HÉV- ként megépített és üzemeltetett 98. számú „Piroska” vasút, jelentős gazdasági szereppel bírt a térségben (termények, kitermelt faáruk, és kőbányászati termékek szállítása), mellette az általános közlekedés igényeit és biztosította az itt lakók körében. Mára gazdasági szerepe csak a Szerencs – Tállya és Szerencs – Abaújszántói szakasznak van. A közösségi közlekedés feltételeit ellehetetlenítette a „használhatatlan” menetrend kialakítás, majd a járatcsökkentés.
Egy vasúti vonal piaci helyzetét meghatározza a településszerkezet és a gazdasági jellemzők, azonban ez fordítva is működő kölcsönhatás, azaz a vonal fejlesztése a gazdasági jellemzőket javítja, a települések lakosságának utazási szokásait megváltoztatja, továbbá a turisztikai célú utazások során is jelentősen nő a szerepe.
A vasút fontosságát erősíti egy új keletű trend: A növekvő üzemanyagáraknak, és a klímavédelemnek köszönhetően egy új trend indult útjára Svédországból, és egyre inkább terjed a flygskam – flying shame (a repülés szégyene) mozgalom. Ennek lényege, hogy a környezetszennyezőnek számító repülés helyett egyre többen választják a vonatot. Az utazók eleinte a nemzetközi útjaik során választották a vasutat, mára már az északiak belföldi utazásai is egyre nagyobb mértékben vasúton történik. Autózás helyett vonatoznak, turisztikai célú utazásaik során.
A vasúti forgalom Magyarországon is nő, ezt tükrözi a nagyarányú vasúti fejlesztés is. A MÁV adatai alapján a vasúti közlekedés népszerűsége felívelőben van. Ez a növekedés külföldre és belföldre irányuló utazásokra is igaz. A fentebb leírt trend, hazai térnyerése okán fontos, hogy a vasúti szárnyvonalak fejlesztése előtérbe kerüljön, úgymint menetrend optimalizálás, járatbővítés, szerelvény korszerűsítés, kocsiszám növelés, speciális igényekhez való alkalmazkodás (kerékpárszállító kapacitás bővítése), stb.
Az Abaúj – Hegyközi térség gazdasági fejlődésének legígéretesebb szegmense a turizmus. A turizmus, mint gazdasági ágazat a GDP -hez közel 11 %-al járul hozzá, a foglakoztatásban a munkavállalók 10%-nak biztosít munkalehetőséget. A turizmus ezen belül a belföldi turizmus növekedése okán 5-10 éven belül – az elemzések alapján – 20%-al fog hozzájárulni a GDP-hez, és a munkahelyek 14-15%-át adja majd. Fontos cél kell legyen az Abaúji – Zempléni – Hegyközi térség közigazgatási és gazdasági szereplőinek körében, hogy e fejlődési trendnek a térség is haszonélvezője, részese legyen. E cél megvalósításának egyik alappillére a 98. számú vasútvonal fejlesztése lehet, járatainak bővítésével, a szerelvények kerékpárszállító kocsival való kiegészítésével.
A „Piroska” vonat turizmus célú felhasználásában óriási potenciál lakozik, néhány érv a turisztikai hasznosítás mellett;
- a vasúti pálya vadregényes izgalmas tájakon vezet át, ezzel mintegy „kisvasúti” élményt nyújtva az utazónak
- egyre inkább jellemző trend, a vonat – kerékpár kombó a turisztikai utazásban. A térség településeihez tartozó állomások és megállóhelyek könnyű és rövid kerékpározást jelentenek a cél település elérésére, ezeken a rövid távokon, a nagyobb csomagok logisztikája sem jelenthet problémát, a kerekezők számára.
- a „Piroskán” történő utazás és a megcélzott település (csillagtúrapont) elérése már önmagában is egy turisztikai attrakcióként fogható fel.
- A térségben élők életminősége, önbecsülése, lokálpatriotizmusa javul.
- a gazdasági szereplők közvetve vagy közvetlenül megerősödnek
- nő a beruházási kedv a térségben, ez együtt jár a foglalkoztatási helyzet javulásával
- csökken a térség hátrányos peremterületi jellege
