Fony, Fő út 4.

Ár:17 M Ft
Alapterület:100 nm
Telek területe:1450 nm
Szoba szám:2
Konyha:pitvar jellegű
Előtér:1
Fürdőszoba:1
Wc:külön a fürdőszobától
Kamra: 1
Tornác:a pitvarba, és a kamra felé 1-1 ajtóval
Egyéb helyiség:a ház toldásaként tárolóként használt csűr
Pince:a ház alatt
Garázs:parkolás az udvarban

A ház fala 90 cm vastag, kőből épült, csűrtoldalékkal
a kert végében egy kis patak folyik.
a telken több gyümölcsfa, szőlő található.

Kategória: Eladó ingatlanok | Címke: | Fony, Fő út 4. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Dókus Gábor tanító


Kovácsvágáson, Abaúj vármegyében látta meg a napvilágot iparoscsaládban, 1861-09-04.-én. Elemi iskoláit Kovácsvágáson, a gimnáziumot 1875-1881-ig Sárospatakon végezte. A sárospataki tanítóképző anyakönyvezésében nem található tanítói képesítésére utaló adat. Kovácsvágáson, mint tanító és presbiteri jegyző működött.

1886. december 11.-én Bodnár Endrefonyi lelkipásztor meghívta Dókus Gábort kántornak, mert az előtte szolgáló tanító részeges életvitelével sok kárt okozott az egyháznak. Dókus ideiglenes tanítói megbízása 1889. január 26-án kezdődött, végleges kinevezése pedig 1890. január 24-én történt. A falu lakossága és az egyház elöljárói hamar megszerették a tevékeny, ügyes tanítót.   

A munkáján kívül, más kötődése is létesült, ugyanis házasságot kötött 1888. január 23-án, a 24 esztendős Kvancz Borbála hajadonnal, aki Kvancz János és Nagy Borbála leánya, a menyasszony családja Fony, 8. sz. házban lakott. A házaspárnak Gábor nevű fiuk 1988-08-29.-én született meg, két évvel később 1890-08-08.-án István nevű fiuk, Gyula harmadik gyermekként 1892-12-13.-án.  

Dókus fonyi tanítói pályafutása nem volt hosszúéletű, mivel 1893-ban tanítói hivataláról lemondott, és a családjával az Újvilág felé vette az irányt. Amerikába 1893 áprilisában érkezett meg, azon belül  South-Norwalkban telepedett le. Felszentelése után, magyar református gyülekezet szervezését irányította, templomokat épített. A South-Norwalki Református Gyülekezet lelkipásztoraként szolgált 1893-tól 1932-ig. Az Amerikába kitelepült fonyi emberek többsége ebben a városban kezdett új életet.

Dókusnak Amerikában még három gyermeke született Borbála, Sándor, és Erzsébet. Két fiú gyermeke Sándor, és Gábor követték apjuk példáját, lelkészek lettek. Dókus Gábor gyermekei többnyire magyar ezen belül abaúji és zempléni származású kivándorló családokkal keresték a kapcsolatot, illetve léptek házasságra.  

Dókus Gábor 39 éven át volt a Norwalk-i református gyülekezett pásztora, míg nyugdíjba nem vonult. 1936. június 6.-án hunyt el, emlékét dombormű őrzi a Fonyi református templomkertben.     

Kategória: Jeles fonyi emberek | Dókus Gábor tanító bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az I. VH hősei


A Honvédelmi Levéltár adatainak a felhasználásával igyekszünk megemlékezni a fonyi illetőségű honfitársainkről, településünk hőseiről. Itt szerepelnek mind azok, akik fonyi lakosként indultak a honvédő háborúba. Azon hősök pontos születési idejét is feltűntetjük akiknek ezen adatait a régi anyakönyvekben sikerült felkutatni.

Leszármazottak rokonok figyelmét is itt szeretnénk felhívni, hogy lehetőség van a képek, fotók megjelentetésére.


A harctéren elesettek



Hadifogságba estek



Sebesültek

Kategória: Uncategorized | Az I. VH hősei bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Fonyi sáncvár – Szárkői földvár


“Fony sáncvára” melyet hívnak még Süllyedt Bán-hegynek és Szárkői földvárnak is. Ugyan a földvár elnevezés nem annyira helyénvaló mivel az egykori erődítményt kizárólag kőből húzták fel az építői.

Hajdú István felvétele

Az őskori erődítmény a településünk központjától ÉK-re 4,6 km emelkedik, tengerszint feletti magassága 750 méter. Tőle ÉNy-ra van a Bánhegy a maga 757 méteres csúcsával, a két hegytetőt egy keskeny nyereg köti össze.

A várhegy csúcsa enyhén domború platót képez, amelyet közel téglalap alakzatban természetes sziklaletörés vesz majdnem teljesen körbe. A sziklafal függőleges 5-8 méter közötti magasságú, ami csak néhány helyen mászható meg. A sziklafal DK oldalán mintegy 35 méteres szakaszon megszakadt, egy természetes teraszt alkot. A csúcsot – azaz az egykori vár “belső udvarát” – csak erről az oldalról lehet megközelíteni, ezen az oldalon a valamikori kősánc maradványai még mindig jól kivehetők. A valamikori kősánc az alatta található meredek lejtőre omlott – érdekes látványt nyújtó – a 6 méter szélességben elterülő kövek sávjaként maradt ránk. A sánc a DNy-i végében a legépebb, ÉK-i vége fokozatosan eltűnik és természetes sziklatörésben folytatódik a védelmi vonal. A sánc DNy-i vége és a természetes sziklatörés között mintegy 5 méter hosszban nincs nyoma a sáncnak, valószínű, hogy ezen a helyen volt a vár bejárata, vagyis a “várkapu”. A kősánc és a természetes sziklatörés által határolt rész, 70 x 58 méter nagyságú terület. A kősánc alatt DK-i irányban a meredek hegyoldal folytatódik. majd 40 méter után újabb, szintén természetes eredetű terasz következik. A terasz DNy-i végét az idáig lenyúló, természetes sziklatörés zárja le. É-i vége azonban fokozatosan elmosódik, majd hirtelen meredekké váló hegyoldal következik a sziklatörés alatt. Ezen a teraszon nincs mesterséges erődítés.

A várhegy metszeti ábrája (Nováki – Sárközy, 1993)

Az egykori erősségre vonatkozóan még nem került elő írásos utalás, a közelmúltban 1982-ben vált általánosan ismerté Kormos Sándor monográfiája jóvoltából. Nováki Gyula és Sárközy Sebestyén  1993-ban járták be a Süllyedt Bán-hegyet és részletesebben ismertették az őskori telepet, melyet később felmértek.

Hajdú István felvétele

A felső platón és az alsó területen is számos őskori cserépmaradványt találtak. A sáncvár kora valószínűleg a késő bronzkorra nyúlik vissza. Védelmi célzattal használhatták még a vaskorban a honfoglalás koráig is. Nyilván a védelmi fontosságát és jelentőségét teljesen elvesztette a közeli erősségek megépítésekor Amadé vár, Regéci vár.           

Forrás: Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István BAZ megye várai az őskortól a Kuruc korig https://varak.hu/latnivalo/index/3848-Fony-SullyedtBanhegy/
Foto: Hajdú István 

sancvar1

kép 1 / 13

Kategória: Látnivaló | Fonyi sáncvár – Szárkői földvár bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Malomkő gyár

A XIX. század második felében a hirtelen megnövekedett liszt és malomtermékek iránti igényeknek a hagyományos egy tömbből faragott malomkő már nem felelt meg.

A „francia malomkő"
A „francia malomkő" (szemben az egy darabból faragott, hagyományos malomkővel) több darabból készült. Egy kör alakúra formált kőre azonos keménységű kövekből faragott elemeket cementáltak, ezekből képezve ki az őrlőfelületet. Ezek jobb minőségűek voltak, mint az egy kőből faragott malomkövek, amint a Vasárnapi Újság írta 1861-ben: „Ezen kövek, anyagjukat t. i. tiszta kovarcz vagy kovakő képezvén, mely az angol aczélnál csak kevéssel lágyabb, azonkívül rovátkosan levén élitve, a gabonát tisztán kivetkeztetik burokja vagyis korpájábul, s azt második felöntésre vastagra, aztán mindig véknyabbra szeldelvén fel, a lisztet el nem mázolják, el nem égetik soha! Azonkívül az ily kő csak 15-20 év közben járja le magát, minthogy egy-egy hét közben csak egyszer szükségei vágást, s a vágás után is nem morzsolódik a lisztbe; és eszerint az, kerüljön bár két-három annyiba mint a közönséges kő, nemcsak véghetétlen jobb, hanem aránylag olcsóbb is annál, ezért ilyen malomkő ... nélkül egy őrlőgépezet sem érdemli a »műmalom« nevet.
Foto: Hála József
A magyarországi francia malomköveket gyártó üzemek megalapítása összefüggött a sebesen forgó kövekkel őrlő, a vízi-, szél- és szárazmalmoknál hatékonyabban működő gőzmalmok számának a XIX. század közepén bekövetkezett növekedésével: „A gőzmalmoknak kemény kőzetből készült és a sebesebb forgás ellenére is erősen kopásálló, hosszabb élettartamú kövekre volt szükségük. Erre a célra az Európában egyeduralkodó, a franciaországi La Fertéből származó malomkövek feleltek meg, melyeket igen kemény, sok Si02-t tartalmazó (elkvarcosodott), több azonos minőségű kőzetdarabból készítettek." E köveket eredetileg La Ferté sous Jouarre-ban készítették, de az irántuk világviszonylatban megnyilvánult nagy keresletnek ez a bánya nem volt képes megfelelni.

A „francia malomkő”-vek gyártásának megindulása Fonyban

Rájner Károlynak és Benczúr Józsefnek, a nagysárosi „műmalom” részvényeseinek két társa 1855-ben Nyugat-Európába utazott a „műmalmok” őrlőberendezéseinek tanulmányozása céljából. Utazásukról gazdag tapasztalatokkal hazatérve megbízták Hazslinszky Frigyes eperjesi tanárt és geológust, hogy Magyarországon is keressen olyan kőzetet, mint amilyenekből a franciaországi malomkövek készültek. Hazslinszky bejárta az Eperjes-Tokaji-hegységet és hamarosan kiváló minőségű kőzetet (kvarcitot) talált Fony község határában, „Breczenheim herczegnő jószágán”. Rájner Károly és Benczúr József (néhány más vállalkozóval társulva) 1858 tavaszán rakatták össze Pesten az első magyarországi „francia malomkö”-vet, amelyet a Haggenmacker-féle malomban próbáltak ki. Mivel a próba sikerrel járt, még ugyanabban az évben megalapították Fonyon az első magyarországi „francia malomkő” gyárat .
Az üzemet a „Kelepcse szőlő alján” építtették fel, amelynek közelében a kvarcit mintegy 10 holdnyi területen volt megtalálható.

A fonyi malomkõgyár
Fonyon az 1860-as évek elején 30 „helybeli ügyes magyar ember" dolgozott egy francia „művezető mester" irányításával. Akkor már 40 magyarországi és külföldi (pl. ogyesszai) malomban őröltek főnyi kövekkel. 

A fonyi üzemet „egy műmalmi vállalkozó társulat” az 1860-as évek közepén Miskolcra telepítette át, ezzel “megrekedt” az iparifejlődés a településünkön


Forrás: Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)
Kategória: Uncategorized | Malomkő gyár bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Polgármesteri köszöntő

Fony Község Önkormányzata és a településen élők nevében szeretettel köszöntöm Önt településünk honlapján. Fony az Északi-középhegységben, Borsod-Abaúj-Zemplén valamikori Abaúj vármegyei részén a Gergely-hegy, Kis-Szárkő, és a Pál-hegy hegylábán helyezkedik el. Fony bel és külterületén számtalan forrás található. Legjelentősebb talán az iható Felső forrás, mely vizével táplálja az Alsó forrást, azaz a Fő téri csurgó kutat.

Településünk néveredetével kapcsolatban a legelfogadottabb két álláspont, miszerint a kora Árpád-korban a településen fonó tevékenységet végző emberek éltek, a másik néveredet szerint a fon nemmást jelent, mint fonadékos sűrű erdőt.

Honfoglaláskor a területet a kabar törzshöz tartozó Bors vezér kapta, nevét ma is őrzik a Bors-kút, Bors-patak elnevezések.

Ma ismert, első írásosemlék a településünkről; 1212-ben a Váradi Ítélőszék egy mérgezési ügy kapcsán vallatási – kihallgatási eljárását írja le. A településünk nevét a Váradi Registrum 1219-ben „Villa Tymar Fon” alakban írja le. Ötven évvel később Tymar Fon néven, 1330-ban pedig Fony névalakban találjuk településünk elnevezését a korai okiratokban. A Tymar elnevezés arra utal, hogy a lakosság jelentős része kézműves volt, bőrcserző és bocskorkészítő foglalkozást űztek. Ez a nagyarányú mesterségcentralizáció arra utal, hogy királyi település volt a falu, és az idetelepített tímárok feladata volt a királyi és a hadi igények kiszolgálása.

Fony és környéke már ősidők óta lakott hely volt. Erről a község területén található nagyszámú kőkori lelet tanúskodik, a mai település jelentős része kőkori telepre épült.

Településünk mai helyzetét, megítélését több tényező formálja, többek között a földrajzi adottságokon, a foglalkoztatási helyzeten, túl az itt élők vendégszeretete is.

Munkatársaimmal arra törekszünk, hogy Fony minél inkább élhetőbb és vonzóbb településsé váljon. Igyekszünk településünk értékeit megőrizni, hagyományainkat ápolni, a helyi gazdasági folyamatokat élénkíteni.

Weblapunkon bővebb információt talál településünk történetéről, földrajzi adottságairól, gazdasági – társadalmi jellemzőiről, turisztikai látnivalóiról és szálláshely szolgáltatóinkról is.

Bízom abban, hogy a településünk iránt érdeklődő látogató az online „ismerkedés” után fizikai valójában is felkeresi településünket.

Ivancsó János polgármester

Kategória: Uncategorized | Polgármesteri köszöntő bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Képviselőtestület létszámának meghatározása

Telkibányai Helyi Választási Iroda Vezetőjének 4/2123 (X.30.) számú határozata

Kategória: Hírek - közlemények, Választás 2024 | Címke: | Képviselőtestület létszámának meghatározása bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Eladó családi ház

Eladási ár:21,9 M Ft
Építmény hasznos terület:90 m2
Telek területe:750 m2
Szobák száma:4

Fony településen a Zempléni – hegység vonzáskörzetében, nem messze a regéci vártól, közel az M30-as autópályához, 750 m2-es 2 utcára nyíló telken egy 90 m2-es 4 szobás családi ház eladó. A telek adottsága miatt (a beépíthetőség 30%-os) még egy családi ház is építhető rá.

Az épület magaslaton helyezkedik el, így varázslatos panorámában gyönyörködhetünk. Az udvart gyümölcsfák, virágok és rendszeresen karbantartott pázsit díszíti.

A házban előszoba, folyosó, konyha – étkező, 4 szoba, és fürdőszoba áll a pihenni vágyók rendelkezésére. Fűtése vegyes tüzelésű kazánnal és hűtő – fűtő klímával van megoldva.

A rendezett porta és az igényesen rendben tartott belső terek nyaralásra, nyaraltatásra és állandó lakhatásra is kiválóan alkalmas. A zöld környezet, a csend és a nyugalom, a felbukkanó források, az ózondús levegő, a túrázási lehetőségek mind – mind a felfrissülést és a kikapcsolódást szolgálja.

Tovább a hirdetés részleteihez

Na predaj rodinný dom 90 m2 so 4 izbami v obci Fony v spádovej oblasti Zempléni, neďaleko hradu Regéc, blízko diaľnice M30, na pozemku 750 m2 ústiacom na 2. ulice. Vzhľadom na charakter pozemku (30% potenciál zástavby) je možné na ňom postaviť ešte jeden rodinný dom.

Budova sa nachádza na vyvýšenom mieste, takže si môžeme vychutnať jej čarovnú panorámu. Dvor zdobia ovocné stromy, kvety a pravidelne udržiavaný trávnik.

V dome je vstupná chodba, chodba, kuchyňa – jedáleň, 4 izby a kúpeľňa pre tých, ktorí si chcú oddýchnuť.

Vykurovaný je kotlom na zmiešané palivo a chladiarensko-kúrenárskou klimatizáciou.

Usporiadaný vchod a precízne udržiavané vnútorné priestory sa výborne hodia na dovolenky, prázdniny aj trvalé bývanie. Zelené prostredie, ticho a pokoj, vyvierajúce pramene, vzduch bohatý na ozón a možnosti turistiky, to všetko slúži na osvieženie a relax.

Kategória: Eladó ingatlanok | Címke: | Eladó családi ház bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Fony, Dózsa György út 15.

Eladási ár:9,9 M Ft
Építmény hasznos terület:80 m2
Telek területe:1500 m2
Szobák száma:2

Eladásra kínálom kihasználtság miatt egy nagyrészt felújítást igénylő ingatlanomat. Per és tehermentes. Közvetlen erdő öleli körbe. Kertben gyümölcsfák vannak udvar tágas. Saját kúttal,villany és víz a házon belül van. Csendes környezet a falu utolsó utcájában.
Telefonon bármikor elérhető vagyok. (30 244-1102)
Köszönöm, hogy megnézte hirdetésemet, kérem ingatlanosok ne keressenek.

Tovább az ingatlaniroda adatlapjára

Kategória: Eladó ingatlanok | Címke: | Fony, Dózsa György út 15. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Fony, Kossuth út 14.

Eladási ár:7 M Ft
Építmény hasznos terület:70 m2
Telek területe:462 m2
Szobák száma:2
Fél szoba:1
Áram ellátás:igen
Víz:udvari beállással
Gáz: nincs a településen
Szennyvíz csatornázásnincs a településen
Szennyvíz gyűjtő:nincs kialakítva

Eladó Fony községben egy családi ház.
Az ingatlan Fony település egyik legszebb helyén található, ahonnan belátni az egész völgyet.
A házban áram van, víz az udvarra be van kötve, szennyvíz elvezetés nincs..

tovább az ügynökség adatlapjára

Kategória: Eladó ingatlanok | Címke: | Fony, Kossuth út 14. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva