Kalap: 10-18 cm széles, barna, közepe csillagszerűen felrepedezik, széle szálas-pikkelyes.
Lemezek: fehérek, krémszínűek, szabadok, a tönk előtt gyűrűbe összenőttek (kollárium).
Tönk: sima, nem található rajta a nagy őzlábgombához hasonló mintázat, viszonylag zömök, alján jól fejlett, kerek, lapított, földes gumó van; gyűrűszerű gallérja nem kettős élű, eltolható.
Hús: sérülésre lassan vörösbarnás lesz.
Spóra: spórapora fehér, spórája elliptikus, sima, 9-14 x 6-8 µm nagyságú.
Előfordulás: V-X; korhadékbontó; parkokban, kertekben, trágyás, nitrogénban gazdag talajon akár erdőben is; hazánkban terjedőben van.
Étkezési érték: okozott már mérgezéseket, rosszullétet és hányást is.
Hasonló fajok: Nagy őzlábgomba, piruló őzlábgomba.
Barnatüskés őzlábgomba
Kalap: 2-7 cm átmérőjű; domború, majd ellaposodik, de a közepén púpos marad, felszíne egyenetlen, hullámos. Kalapbőre szürkésbarna, fiatalon sűrűn, szinte tüskeszerűen borítják sötétbarna, kihegyesedő 1-2 mm magas pikkelykék. Később a széle felé inkább rásimuló, barna szálas pikkelyek díszítik. Itt kissé felszakadozik és kalaphúsa előtűnik. Idősebb korban a tüskék könnyen leválnak és így láthatóvá válik a kalapbőr.
Lemezek: szabadon és sűrűn állók, törékenyek, sok a köztes lemez; kezdetben fehérek, később fakó sárgák, élük kissé pihés.
Tönk: 3-7 cm hosszú, 0.5-1.4 cm vastag, törékeny, hengeres, a töve felé gyakran hagymaszerűen megvastagodik. Felszínén a felálló, barna, szálas pihékből álló gallérzóna fölött halványbarna, hosszanti szálak, alatta egyre sötétebb, vörösbarna, merev pikkelyek vannak.
Hús: fehér, a kalapban puha, a tönkben szálas, idővel csövessé válik, csaknem szagtalan, fanyar.
Előfordulása: nyár végétől november elejéig; egyesével, ritkán néhányad magával növő, nem gyakori faj. Ligeterdők gyomos állományaiban, gyertyános bükkösök ritkásan füves, vagy gyomos foltjain él. Igényli a mészkövön kialakult, tápanyagban nagyon gazdag, nyirkos talajokat.
Büdös őzlábgomba
A büdös őzlábgomba az osztatlan bazídiumú gombák csiperkefélék családjához tartozó gombafaj. Kis termetű gomba, amely erdőkben, nyáron és ősszel a talajon terem rendszerint többedmagával.
Kalap: 1-3 cm átmérőjű, félgömb alakúból púposan domború, majd púposan kiterülő; széle aláhajló; felszíne fehéres alapon apró, rásimuló, koncentrikus, vörösbarna pikkelykével, a közepe vörösbarna.
Lemezek: sűrűk, fehéres krémszínűek, szabadok.
Tönk: hengeres, karcsú, 3-6 cm hosszú, max. 0,5 cm vastag, a gallér fölött sima, alatta hosszanti szálas, fehér, öregen rózsás; gallér fejlett, felálló, gallérja van, de ez könnyen lesodródik, ezért hiányozhat.
Hús: vizenyős, fehér, kellemetlen szagú, íz nem jellemző.
Fehér őzlábgomba (retekszagú)
Kalap:2-5 cm széles, fehér alapszínű, kezdetben finoman korpázott, később lecsupaszodik és csak a széle pelyhes-szálas, közepe sárgás, halvány okkeres.
Tönk: fehér, a szálas gallérzóna alatt fehéren gyapjas-szálas.
Hús: puha, szaga nem jellegzetes, idősebb korban kissé édeskés lehet.
Előfordulásmájustól – szeptemberig, erdei tisztásokon, erdei utak mentén, füves területeken, hazánkban nem ritka.
Hasonló fajok: gyapjas őzlábgomba,- vöröslábú őzlábgomba,- hasasspórájú őzlábgomba
A fentiekben csak néhány őzlábgomba faj ismertetésére volt lehetőség.
Alapszabályként fogadjuk el, hogy az apró termetű őzlábgombákat ne szedjük le!
A legveszélyesebb őzlábgombákat már korábban ismertettük.
Vörhenyes őzlábgomba ➔ tovább a részletekhez
Rózsás őzlábgomba ➔ tovább a részletekhez
Gesztenye őzlábgomba ➔ tovább a részletekhez
Forrás: - Miskolci Gombász Egyesület - https://hu.wikibooks.org/wiki/Gomba/M%C3%A9rgez%C5%91_ gomb%C3%A1k/Kerti_%C5%91zl%C3%A1bgomba - https://hu.wikibooks.org/wiki/Gomba/Nem_ehet%C5%91_ gomb%C3%A1k/B%C3%BCd%C3%B6s_%C5%91zl%C3%A1bgomba
