„Fony sáncvára” melyet hívnak még Süllyedt Bán-hegynek és Szárkői földvárnak is. Ugyan a földvár elnevezés nem annyira helyénvaló mivel az egykori erődítményt kizárólag kőből húzták fel az építői. Egy 1941-ben készült katonai térképen nem jelölik, de az alatta dél-nyugatra, a két Szár-kő hegy közt elterülő lapályosabb részt Kis-várda névvel jelölik ➔ Tovább a térképhez
Az őskori erődítmény a településünk központjától ÉK-re 4,6 km emelkedik, tengerszint feletti magassága 750 méter. Tőle ÉNy-ra van a Bánhegy a maga 757 méteres csúcsával, a két hegytetőt egy keskeny nyereg köti össze.
A várhegy csúcsa enyhén domború platót képez, amelyet közel téglalap alakzatban természetes sziklaletörés vesz majdnem teljesen körbe. A sziklafal függőleges 5-8 méter közötti magasságú, ami csak néhány helyen mászható meg. A sziklafal DK oldalán mintegy 35 méteres szakaszon megszakadt, egy természetes teraszt alkot. A csúcsot – azaz az egykori vár „belső udvarát” – csak erről az oldalról lehet megközelíteni, ezen az oldalon a valamikori kősánc maradványai még mindig jól kivehetők. A valamikori kősánc az alatta található meredek lejtőre omlott – érdekes látványt nyújtó – a 6 méter szélességben elterülő kövek sávjaként maradt ránk. A sánc a DNy-i végében a legépebb, ÉK-i vége fokozatosan eltűnik és természetes sziklatörésben folytatódik a védelmi vonal. A sánc DNy-i vége és a természetes sziklatörés között mintegy 5 méter hosszban nincs nyoma a sáncnak, valószínű, hogy ezen a helyen volt a vár bejárata, vagyis a „várkapu”. A kősánc és a természetes sziklatörés által határolt rész, 70 x 58 méter nagyságú terület. A kősánc alatt DK-i irányban a meredek hegyoldal folytatódik. majd 40 méter után újabb, szintén természetes eredetű terasz következik. A terasz DNy-i végét az idáig lenyúló, természetes sziklatörés zárja le. É-i vége azonban fokozatosan elmosódik, majd hirtelen meredekké váló hegyoldal következik a sziklatörés alatt. Ezen a teraszon nincs mesterséges erődítés.
Az egykori erősségre vonatkozóan még nem került elő írásos utalás, a közelmúltban 1982-ben vált általánosan ismerté Kormos Sándor monográfiája jóvoltából. Nováki Gyula és Sárközy Sebestyén 1993-ban járták be a Süllyedt Bán-hegyet és részletesebben ismertették az őskori telepet, melyet később felmértek.
A felső platón és az alsó területen is számos őskori cserépmaradványt találtak. A sáncvár kora valószínűleg a késő bronzkorra nyúlik vissza. Védelmi célzattal használhatták még a vaskorban a honfoglalás koráig is. Nyilván a védelmi fontosságát és jelentőségét teljesen elvesztette a közeli erősségek megépítésekor Amadé vár, Regéci vár.
Forrás: - Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István BAZ megye várai az őskortól a Kuruc korig https://varak.hu/latnivalo/index/3848-Fony-SullyedtBanhegy/ - Foto: Hajdú István - Magyarország Katonai Felmérése (1941)
