A szabadság szerető Berthóty család

A Berthóty ősrégi magyar család, mely az Aba nemzetségből származtatja magát első ismert ősük, Dávid ispán, a XIII. század második felében élt. Fiai Finta 1280. nádor, a kunok birája, Omode (Amade) szintén nádor Kun László, III. András és az interegnum idejében, a harmadik fiú pedig Péter, ki szintén országbíró volt.

Ez utóbbi Pétert Szalánci Péternek is nevezték, kinek szintén három fia volt:

  • Péter (Peteuch), aki a   Jobbágyi, Sirokai a Frichi, valamint a Hedry család őse;
  • Lőrinc, kitől a Vitézi család származott;
  • Mihály, ki a Berthóty családot alapította.

A három testvér 1303. osztozott Szalánc, Olchvár, és Regeteruszka birtokán. Ugyanezen egyezség alapján 1329. Szalánci Pétér fia Péter és Szalánci Mihály fia Egyed újra osztozkodnak.  1341.-i a sárosi konvent Berthóti Mihály fia, Egyed, Bertót nevü birtokának határát kijárja. Egyednek két fia volt: Demeter és Simon kik 1349-ben pallosjogot kaptak.  

1510-ben II. Ulászló király Bertholti Szaniszlót fiaival Györggyel, Tamással, Mihállyal és Mártonnal, valamint testvérét Ferencet Miklós nevü fiával, továbbá a szalánci ágból még meglevő Hedry és Frychi családbelieket megerősíti Bertholt, Kis- és Nagy-Vitéz, Hedry, Frich, Siroka, és Fony birtokában.   

Berthóthy Szaniszló Sáros megye alispánja 1504-1524 között, majd 1526-ban Sáros megye várkapitánya.

Berthóthy Márton Sáros megyei alispán 1542-től, majd a Sáros megye nagykövete – küldötte az országos ügyekben 1547-től.

Berthóty János Sáros megye alispánja 1600

Berthóty Gábor Szepesi alispán 1680-tól

Berthóty István kurucbrigadéros 1709-ben az érsekújvári csatában vesztette életét

Berthóty Ferenc felsőmagyarországi tábornok (Rákóczi  szabadságharc)

Berthóty Ferenc  a szabadságharc előtti időkben Kassa város szenátora volt. A szabadságharc kibontakozásakor csatlakozott Rákóczi seregéhez, ahol gyors katonai karriert futott be, hamarosan Felsőmagyarország tábornoka lett. 1710-ben Kassán hunyt el.     

Berthóty Zsigmond ezredes kuruc huszárkapitány

A huszárkapitány ugyan maga folyamatosan nem élt Fonyban de jelentős birtok részekkel rendelkezett a településen. A család valamikori kúriája a mai Petőfi utcában lehetett, a későbbi kincstári lajstrom leírása szerint.

Berthóty Zsigmond kapitányt a korabeli források úgy írják le, mint akik nem tudnak veszteg maradni még a téli szálláson sem. Hanem mindig azon töri a fejét, hol lehetne egy kicsit megnyaggatni a labancot. Egymásután követ el a Dunántúlon  fényesebbnél-fényesebb huszárbravurokat.  melyek nemcsak hogy az ellenséget folytonos nyugtalanságban tartották, hanem mindig tekintélyes zsákmány megszerzésével is jártak. Maga a fejedelem „bátor szívűnek” nevezi Berthóty-t.

Néhány cselekedete a szabadságharc során;

1703 szeptember 14-én Ocskay kuruc generális parancsnoksága alatt, Bertóthy Zsigmond, Füleki Szőcs Jánossal   együtt elfoglalta Korponát, majd másnap Bozókot.

1707-ben december 18.-án Berthóty Zsigmond parancsnoksága alatt mintegy 500 huszár, Kőszegről Kéthelyre menet, jelentős labanc élésszállítmányt elfogja. A huszárok némi lakoma után Kéthelyen pihenőretértek, és csak egy 120 lovas őrjárat maradt a Kőszegi városfal alatt. Ebergényi labanc parancsnok a sötétség leple alatt kirontott Kőszeg városából, mintegy 1000 fős lovas és gyalogos erővel és a 120 fős kuruc őrjáratot gyorsan vissza űzi Kéthelyre, meglepve így a kurucokat. Berthóty, kéthelyi szállása udvarán lóra kapott, – egyszerre több fegyver dördült el reá. Ám a rettenthetetlen ember mégis, „a lövés után hamar magához térvén”, több sebből vérezve, csoportra veri huszárjait, s kétségbeesetten bevág a németek közé; visszanyeri elfoglalt zászlait, dobjait, paripáit, málháját, keresztülvágja magát az ellenségen, és csak egynéhány katonájának s 39 lónak odavesztésével, szerencsésen megmenekült.

„Az 1706-ik esztendei ádvent első napjaiban egy hózivataros hajnalon, mikor a német gyalogsággal megrakott Dozmát helység lakóssága épen rorátéra készülődött, minden trombita szó nélkül,
szép csendben bemasirozott Berthóty 500 huszárjával a községbe.
De hát 500 huszár még se jön olyan csendesen a fagyos úton, mintha egy csapat denevér repülne keresztül a levegőn. A nép is, meg a német katonák is már fenn voltak s a harangozó a toronyban, ahelyett, hogy a rorátéra beharangozott volna, eszeveszetten félreverte a harangokat. Erre aztán megindult egy kis parázs verekedés. A németek az ablakokból, a kerítések mögül lövöldöztek. A huszárok azonban egyszerre csak eltűntek a széles utcáról, be az udvarokba, a kertekbe, onnan aztán egyenkint piszkálták ki a meglepett német gyalogosokat, akiket ez a szokatlan támadás annyira megfélemlített, hogy tisztjeik alig voltak képesek egy kis részt csatasorba össze­ állítani, de ezt is csak azért, hogy ezek fedezete alatt — a már
akkor is divatos „Rückwärtsconcentrirung“-ot eszközölhessék. — Ez fényesen sikerült is, mert Berthóty nem üldözte őket, tudván azt, hogy Torony és a szomszédos többi községek mind meg vannak rakva német katonasággal, meg aztán meg is elégedett az itt rekedt, élelmi szerekkel és egyéb katonai municióval megrakott és indulásra készen állott 54 társzekérrel. Ezeket szépen elindította a kuruc
tábor felé. Úgy dukált azonban, hogy huszárjait, akik ezt a csinos munkát ma éhomra végezték, jól megreggeliztesse. Azért a falu végén levő urasági majornál megállította a csapatjait s részint a majorból
rekvirált, részint a társzekereken talált jóféle papramorgóval és puha cipóval bőséges fölöstökömben részesített mindenkit.”

Egy 1768. november 1. -i birtok összeírásból kiderül, hogy a fonyi Berthóty család (János és Zsigmond) Rákóczi fejedelem hívei voltak, javaikat a kincstár a szabadságharc bukása után lefoglalta. Berthóty Zsigmond a fejedelem kíséretével Törökországba emigrált.

Forrás:
Somogyi Gyula: Nagyidőkből kis történetek, Elbeszélések a kurucvilágból, Nagyszombat 1907
Nagy Iván: Magyarország családai
Pallas Nagylexikon
Kategória: Jeles fonyi emberek | A közvetlen link.